Esőben is lovagoltak Kolozsváron

Szeptember 5-6. között, Lőrinc fordulónapjára szervezte a 2. Kolozsvári Magyar Lovasnapokat Tunyogi Béla, a kolozsvári Szilaj Lovastanya vezetője.

A szombat hajnali több órás esőzés után néhány órát sütött csak a nap Kolozsvár fölött, messzemenően a dombtetőn tartózkodó csikósok ostorcsapkodásának köszönhetően: tudvalevő, hogy az ostorcsapás tisztítja a teret, levegőt, és javítja az időjárást. Bár az egyre kitartóbban permetező eső megtizedelte az egybegyűlteket, a lovak szerelmesei és a magyar virtust hordozók kitartóan követték a szombati gazdag programot.

Láthatáron a Nemzeti Vágta
„Amíg van magyarság Kolozsváron, akit megmozgatni, addig lesznek lovasnapok – évről évre egybe jobban, egyre gazdagabb műsorral kívánjuk megszervezni a kolozsvári lovasnapokat” – tudtuk meg Tunyogi Bélától két műsorszám és két kósza eső között a Kerekdombon.

A másodszorra megszervezett Kolozsvári Magyar Lovasnapokon számos új műsorszámmal kedveskedtek a Turul Íjász Hagyományörző Egyesület tagjai: vágtaverseny, baranta bemutató, sólyomröptetés, rönkhúzás, közösségi vetélkedő, nyílzápor és galambröptetés is volt műsoron, a kicsiknek pedig zokniló-készítés, majd a zokniparipákkal díjugratás, bábjáték és bűvészmutatvány.

Tervek közt szerepel, hogy 2-3 éven belül megépítsenek egy olyan pályát, amin már a Székely Vágtához hasonlóan, a Nemzeti Vágtára lehessen előfutamokat, selejtezőket szervezni. Tunyogi elmondta, Kolozsvár elég nagy város ahhoz, hogy egy ilyen pályát év közben is el tudjon látni eseményekkel, sportrendezvényekkel, lévén, hogy a lovassportok iránt egyre nő az érdeklődés. Az ősmagyar harci művészetek és vadászszokások hasonlóképp ennek a lovaskultúrának a részei, amelyekkel szívesen ismerkedik a többségi közösség is.

A főszervező elmondta, idén számszerűleg már több támogatót tudhat magának az esemény, hiszen a 10 lejes belépőjeggyel minden érdeklődő személyesen járult hozzá a lovasnapokhoz. „A személyes, emberközeli hozzájárulás fontos, mi nem kívánunk magunk mellé úgynevezett „pénzgyári támogatókat”, akik ezer lejért a mi hírnevünkre pályáznak” – fogalmazott a főszervező, hozzátéve, hogy számít a magyarság támogatására.

Nyereg nélkül jobb
A szombat kora estéjére tervezett fénypontja a napnak: Pászka Lehel és Kodolányi Réka bemutatója vasárnapra halasztódott a teljesen szétázott pálya miatt, így az első lovasnapot Ilyés Kinga és Klarisza testvérpáros lovasbemutatója zárta. Kinga nyereg, kengyel és kantár nélkül lovagolta meg a fekete Táltost, mondván, sokkal jobban lehet így érezni a lóval való össszhangot. Klarisza pedig a hófehér sportpónit, Blankát teljes sportlovász szerelésben ülte meg, a lányok a kétféle lovaglás közötti különbségekre hívták fel a figyelmet. A lovaspáros csodálatos összhangban lépte, járta, ugratta, táncolta és vágtázta a pályát, miközben teljesen elázott ló is, lovas is, közönség is.
Vasárnap rendhagyó történelemórával kezdik a napot a kolozsvári Szilaj Lovastanyán, továbbá néptánc, paraszttriatlon, fogathajtó verseny, nyílzápor és galambröptetés van műsoron, illetve, ha az időjárás megengedi, 13 órától Pászka Lehel és Kodolányi Réka lovasíjász bemutatója.

Szárnyas fegyverek
A lovasnapok egyik fénypontja a hagyományos magyar vadászati stílusok egyikét emelte ki: a sólymászkodást. A Budapest mellől, Ecserről érkező sólymász-páros: Bódis Gergely és Nyeső Szintia elkápráztatta közönségét a velük együtt élő, utazó ragadozómadarakkal: Csengével és Samuval, két amerikai héjjával.

A „szárnyas fegyverekről”, amelyek a bemutatón alig 2-3 centiméternyire repültek a közönség feje fölött, megtudtuk, napi 10-12 órás törődést, nevelést igényelnek, így teljes összhangban tudnak együttműködni gazdájukkal.

Képgaléria Sebastian Cornea felvételeivel: