A lovak izomzatának terheléses megbetegedései
Izomelfajulásos izomfesték-vizelés
Rendszeresen munkára fogott, jól táplált lovak bénulásszerű mozgászavarában és izomfesték-vizelésében megnyilvánuló bántalma.
Népies megnevezések:
– Húsvéti betegség
– Ünnepi betegség
– Hétfő reggeli betegség
– Megvérűlés
A betegség 2-3 napos pihenő után az első munkavégzés alkalmával, minden átmenet nélkül kemény munkára (szántás, fahúzatás, intenzív lovaglás) fogott lovaknál jelentkezik.
Gyakrabban találkozunk vele tavasszal de az év bármely szakában előfordulhat. A hidegvérű és a sodrott lovak feltűnően hajlamosabbak a megbetegedésre de a melegvérű izomdús lovakban is gyakori.
Kórfejlődés
A lovak izmai a többi állatéhoz viszonyitva több glükogént tartalmaznak (polizaharid, állati keményitő, energia tartalékolás és forrás). A rendszeres munka és a szénhidrátokban gazdag takarmányozás (kukorica, abrak etetése) különleges lehetőséget teremt az izmokban nagy glükogéntömeg felhalmazódására.
A pihenést követő munka kezdetén a hajszálerek megnyilása lassú, ezért az erős izom-összehúzódások hatására törvényszerűen helyi oxigénhiány keletkezik. Az erős izomösszehúzódásokat kisérő, glükokortikoid hormon indukálta anaerob glükolizis következtében rövid időn belül igen sok tejsav képződik. A helyi tejsav-felhalmozódás hatására az izomrostok megduzzadnak, ami a vérereket összenyomja és ez megneheziti az izom-összehuzódások során keletkező bomlástermékek elszállitását.
A metabolikus működészavar vezet az izomrostok koagulácios nekrozisához (elhalásához). Az erősen elfajult, megduzzadt izmokból izomfesték oldódik ki és a vérpályába kerül (myoglobinaemia), ezt csakhamar követi az izomfesték-vizelés (myoglobinuria). A vérpályában maradó mioglobin impregnálhatja a vesetubulusok hámsejtjeit és azok hyalinos elfajulását okozhatja (vese-elégtelenség)
A myoglobinaemiás állat elhullását rendszerint szívgyengeség okozza. A sokáig fekvemaradó ló bőrén felfekvések is keletkeznek ezekből kiinduló sepsis is lehet az elhullás oka.
Tünetek,
melyek a hajtás kezdetén már az első ¼, ½ órában mutatkoznak:
– Izzadás, főként a hasi tájék oldalain
– Kötötten jár, remeg, hátulsó lábaival botladozik, gyakran megáll, rogyadozik
– Leroskad és képtelen a felállásra
– Ekkorra már jól látható a far izmainak duzzadtsága melyek tapintásra kemények olykor fájdalmasak
– Csakhamar megjelenik az izom-festékvizelés(myoglobinuria)
– A betegek érverése szapora, testhőmérsékletük 38,5°C
– Tudatuk állandóan ép az állat szivesen eszik, iszik, vizelési nehézségek azonban mutatkoznak
– Krónikus formában a farizmok feltűnően sorvadnak.
Kórhatározás
– Jellemző kórelőzmény mellet megjelenik az izomduzzanat és az izom-festékvizelés
– Savós patairha gyuladás
– Az egyik láb izomzatának bénulása
– Az a. femoralis részleges eltömödésével
– Vérvizelés
Gyógykezelés
A terápia hatékonysága attól függ, hogy az állat a betegségnek első 1-2 órájában milyen bánásmódban illetve gyógykezelésben részesül. A rogyadozó lovat TILOS tovább hajtani – végtagjait, farizmait erőteljesen csutakolni kell. Várni kell akar több órát is majd lassú léptekkel több pihenőt beiktatva kell hazavezetni. Ha az állat elfekszik és felállási kísérleteket végez számolni kell a betegség súlyosbodásával.
Myoglobinemia kezelésében a betegség kezdeti stádiumában a kiadós vérelbocsátás ajánlható. Ha az állat 1-2 órán belől nem áll lábra lehetőleg lapos kocsin szállítsuk haza. (Végzetes hiba az elfekvő lovat felállásra biztatni ). 1-2 nap után (főleg ha a lónak vannak felállási próbálkozásai) hevederek segítségével fel lehet emelni. A megduzzadt izmokat masszirozzuk, csutakoljuk, ruhán keresztül kéz-meleg vasalóval átvasaljuk.
A beteget többször itassuk. 0.5% konyhasós (szódabikarbonát) oldat itatása bővizelést okoz, másrészt lugosít.
Gyógyszeres kezelés
– Bódítók adagolása ha szükséges
– Nem szteroid gyúladás csökkentők adagolása
– B1 vitamin (tiamin) nagy dózisban
– Inzulin adagolása is hasznos kiegészitő
– Soluselen i.m adagolása is javasolandó
Megelőzés
– Pihenőnapokon a lovak abrakadagját a felére kell csökkenteni
– Mozgás lehetőség a pihenőnapokon is
– Befogás előtt a lovakat csutakolni. esetenként melegitő balzsam használata
– A pihenést követő első munkanap a megterhelést fokozatosan kell nővelni. Az első ½ -1 órában a lovat ajánlatos megállítani farizmait csutakoni.
Abrak adag mennyisége vegyes munkát végző, 500 kg súlyú lónak
Magvak
Zab –> 8 kg, esetleg még több
Kukorica, árpa –> 6 kg
Borsó, lencse –> 2 kg
Búza –> 5 kg
Rozs,Köles –> 4 kg
Gyári hulladékok
Lenmag és napraforgómag pogácsa –> 3,5kg
Búza korpa –> 4 kg
Száritott répaszelet –> 3 kg
Gumós növények
Burgonya –> 8 kg
Répa –> 12 kg
Sárgarépa –> 10 kg