Néhány gondolat az állatorvosi adás-vételi vizsgálatról

Néhány gondolat az állatorvosi adás-vételi vizsgálatról




Minden lovakkal foglalkozni vágyó vagy éppen már régi lótartó gazda életében eljön az alkalom, hogy egyszer vagy akár többször is lovat vesz, lovat cserél. Persze, ha a jelenlegi helyzetet nézzük, akkor őszintén kijelenthetjük, hogy vidékünkön nincs még hagyománya annak, hogy felkérjék az állatorvost egy egyszerű vagy akár egy mélyreható orvosi adás-vételi vizsgálatra.

Hogy miben különbözik az adás-vételi vizsgálat az egyszerű rutinvizsgálatoktól?
Nos, talán a legelső gondolat ezzel kapcsolatban az, hogy egy adás-vételi vizsgálatnál nem csak egy laikus számára is észlelhető rendellenessegeket kell láttamozni vagy egy már ismert panasz nyomán felderíteni az elváltozás okát,  hanem az esteleges rejtett hibákat vagy enyhe tünetekkel járó sérüléseket is fel kell deríteni, hogy ennek tükrében segítsük hozzá a megbízót a döntés meghozatalához.

Ha felkérnek egy adás-vételi vizsgálat elvégzésére, akkor már a megbízásnál fontos leszögeznünk pár fontos dolgot.
Először is, hogy a kiszemelt ló milyen tartási körülmények között van, és jelenleg milyen hasznosítás alatt áll (szabadon, karámban,“bokszos“ istállóban, kötött tartásban, igavonó, lovardai munkát végző, hobby- vagy akár versenyló).
Másodszor meg fontosnak tartom, hogy már a vizsgálat elkezdése előtt, meg kell beszélni a vásárlóval, hogy milyen részletes vizsgálatra tart igényt, valamint, hogy ezeket a vizsgálatokat az eladó is engedélyezi-e.

Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot érdemes azzal kezdeni, hogy a kiszemelt lovat előszor a tartási helyen, azaz az istállóban figyeljük meg. Ez nemcsak a tartási körülményekre vonatkozik, hanem esetleg magyarázatot adhat kesőbbi  felderítésre kerülő rendellenességekre, ami fontos lehet a vásárló szempontjából a végső döntés meghozatalánál. Az állatorvos dolga, hogy felderítsen minden olyan elváltozást, ami a későbbiekben a ló hasznosítását befolyásolhatja, igénybe véve nem csak a fizikális vizsgálat módszereit, hanem műszeres diagnosztikai eljárásokat is, mint pl. az ultrahangos vizsgálat, a röntgen- és  labordiagnosztikai vizsgálatokat is.

A vizsgálat szempontjábol javasolt, hogy a vizsgáló állatorvos rögzítse az észrevételeit, lehetőleg írásban, és csak a vizsgálat befejeztével nyilatkozzon a lelet eredményeiről.

A vizsgálatra elővezetett ló csak egy kötőféket, hevesebb vérmésékletű lovaknál zablás féket viselhet, hogy a ló teljes felépítése, testtartása áttekinthető legyen.Lehetőleg mindig a fej tájékkal kezdjük és a nyak, a mellkas, a far vizsgálata után a nemiszervek és a lábak vizsgálatával fejezzük be.
A szemek vizsgálatát már az istállóban elkezdhetjük, ahol még nincs túl nagy fény, és egy vizsgálólámpa segítségével észlelhetővé válnak a felületi szaruhártya-sérülések, amit aztán erősebb fénynél tovább vizsgálhatunk. Ha már bevallott (azaz az eladó által jelzett) problémát vizsgálunk, akkor mindenképpen kérdezzünk rá az eredetére, és hogy mennyi ideje észlelték a dolgot.

fogak vizsgalataMindenképpen meg kell vizsgálnunk a ló fogait! Akkor is, ha ajandékba kaptuk a lovat…
Egy rövid szájüreg-vizsgálattal igazolni vagy cáfolni tudjuk az állat életkorát, de fellelhetünk kopási vagy növekedési rendellenességeket, töréseket, amelyek később esztétikai, de rosszabb esetben funkcionális problémákhoz is vezethetnek.  A régebbi szakirodalom felhívja a figyelmet a ló kormeghatározási lehetőségeinek a hamisítási formáira, ezek többnyire a fogazat kupa nagyságának a növelésére vonatkoznak. Ezekre mindig figyelnünk kell, a felfedésük nem jelent különösebb nehézséget. A szájüreg vizsgálatakor megvizsgáljuk a nyelvet is, esetleges sérülések nyomait kutatva rajta.

A nyaki tájékon, orvosi szemszögből is, az egyik legizgalmasabb szakasz a toroknál van. Ennek az igen összetett tájéknak a vizsgálatakor tapintással nem sokra megyünk, de mindenképpen kihagyhatatlan, azonban lehetőség van az endoszkópos torokvizsgálatra, amit -igaz ami igaz- adás-vételnél csak nagyobb értékű lovaknál alkalmazunk, tekintetbe véve a műszer és a vizsgálati módszer előkészítési költségeit.
A mellkas vizsgálatánál érdemes elidőzni, és részletesen végighallgatni a szívet és a tüdő minden tájékát, amelyet mindenképpen elvégzünk nyugalmi állapotban, és később enyhe terhelést követően is. A légzőszervi vizsgálatok és leletek mélyreható taglalását, terjedelmükből fakadóan, ezúttal kénytelen vagyok kihagyni, azonban mindenképpen időt és energiát kell áldozni rá, minden egyes adás-vételi vizsgálatnál.

A vázszerkezet és a végtagok vizsgálata során szem előtt kell tartanunk a vásárolandó ló későbbi hasznosítását, nem teljesen függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett addig. Természetesen, itt is először a megfigyeléssel kezdjük a vizsgálatot, végigvezetve tekintetünket a ló vázszerkezetén, hátvonalán, le a lábakra, figyelve az esetleges testtartási hibákra. Egy enyhén púpos vagy hajlott hát később sok fejtörést okozhat a vásárlónak, ha majd hátfájás miatt használni sem tudja a lovát, és plusz kiadásokat is eredményez. A végtagok szögelését vizsgálva, érdemes néha megmozdítani az állatot pár lépésre, és újra beállítani a vizsgálatra, hogy egy esetleges rossz beállást ne véljünk testtartási hibának. A végtagok vizsgálatakor végigtapintunk minden egyes ízületet külön-külön, inakat és inhüvelyeket, az esetleges sérülések vagy beszűrődések nyomait keresve. Ez azért is fontos, mert egyes lovaknál a szőrzet annyira dús és hosszú, hogy csupán szemmel képtelenség észrevenni egy esetleges korábbi inhüvelygyulladás nyomait, viszont tapintással már könnyebben ráakadhatunk az ilyen jellegű problémákra, amit majd igazolhatunk egy kiegészítő diagnosztikai módszerrel.

A lovak adás-vételi sántaság-vizsgálata külön megér egy misét, azaz egy hosszabb cikket vagy előadást. Például egy egyszerű emeléses vizsgálattal olyan sántaságok is felfedhetők, amelyek egyébként a hétköznapokban észre sem vevődnek. Ezt a vizsgálati módszert sorra végezzük el minden lábon külön-külön, és abban áll, hogy a vizsgált végtagot felemelve és behajlítva tartjuk egy percen keresztül, miután könnyű ügetésnek tesszük ki a lovat, lehetőleg sima és kemény talajon, majd ugyanezt elvégezzuk sorra mindegyik lábon.

santasag-vizsgalatA pata vizsgálatát semmiképp nem mulaszthatjuk el, hiszen egy olyan testrészről van szó, ami állandóan terhelésnek és sérülésveszelynek van kitéve. A pata felületén minden észlelt elváltozást  komolyan kell venni, legyen az repedés, szakadás vagy a hegyfalon található sávos patairha-gyulladásra utaló redők vagy a nyírbarázda túlzott mélysége, hegyfal szögelése, esetleg növekedési rendellenességek, amelyeket leggyakrabban pónilovaknál találhatunk.

Igényesebb vizsgálatoknál, amelyek elsősorban nagyobb értékű lovaknál kerülnek szóba, az eddig dióhéjban említett vizsgálatokat mindenképpen ki kell egészíteni a végtagok ízületeinek röntgen vizsgálatával. Előfordult már, hogy egy igencsak értékes ló vizsgálatakor a lábtő ízületben elváltozást észleltem, amit később a rötgenfelvétel is bizonyított, azonban ez nem térítette el a vásárlót az üzlet megkötésétől, mert a sérült rész nem befolyásolta negatívan a ló mozgását. Ezzel arra szeretnék utalni, hogy nem minden általunk észlelt elváltozás dönti meg a vásárt, úgyhogy elhallgatni a legkissebb részletet sem szabad. A röntgen általában minimálisan 12 felvételt jelent, ami érinti a patahengereket, a csűd tájékát, a lábtő és a csánk ízületeket és ha mindezt legalább két szögből végeztetjük, akkor máris megdupláztuk a felvételek számát, ezért érdemes a kötelező felvételek mellett a kérdéses területekre összpontosítani.

Adás-vételi vizsgálatoknál inak ultrahangos vizsgálatára nem igazán kerül sor, ez részben abból adódik, hogy a vizsgálathoz a vizsgálati felületet le kell nyírni, amihez az eladó ritkán szokott hozzájárulni.

A szaporítószervek vizsgálata nemcsak azokban az esetekben fontos, ha tenyésztésre szánjuk a kiszemelt állatot. Mivel ezek a szervek direkt hatással vannak az egész szervezetre, mindenképpen időt kell szánnunk a vizsgálatukra, legyen szó egyszerűbb fizikális vizsgálatról vagy komplexebb ultrahangos méh- és petefészek vizsgálatról.

Mindezek után, a vizsgálat záróakkordjaként megfigyeljük a lovat mozgás közben, futószáron vagy fölszerszámozva, a hasznosításától függően, majd elkészítjük a vizsgálati leletet, aminek tartalmaznia kell a vizsgált állat adatait, az elvégzett vizsgálatok eredményét, az eredménytől függetlenül, és egy végső véleményezést az állat általános állapotát illetően, valamint a vizsgáló állatorvos nevét és azonosítószámát.

Az adás-vételi vizsgálat során a vizsgálatot végző állatorvos köteles közölni a lelet eredményét úgy az eladóval, mint a vásárlóval, és nem az a dolga, hogy eldöntse, hogy a vizsgált állat drága-e vagy sem. Mindezek mellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy ne tartson senki attól, hogy igénybe vegye az állatorvos vizsgálatait (legyen szó adás-vételi fizikális vagy képalkotó vizsgálati módszerekről, valamint egy aktuális fertőző kevésvérűségi vérvizsgálatról), mert ezek mindig a lóbarát érdekeit szolgálják.

Dr. Szász István Endre

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Erdélyilovas.ro