Mit eszik a ló? -II. rész

Mit eszik a ló? -II. rész

… A széna és az abrak mellett mindig jót tesz valamilyen zöld vagy lédús takarmány etetése. Tavasztól egy kis kaszált fű szinte csodát tesz. Amire vigyázni kell, hogy nem szabad egyik napról a másikra széna helyett átállni a fűre vagy a legeltetésre. Először mindig a kaszált füvet fonnyasztott állapotban szénával keverve adjuk, kis mennyisében, azután a mennyiség növelhető a fonnyasztás és a belekevert széna is elhagyható. Amikor a ló átállt a zöld etetésre, mehet a legelőre. Ha egyik pillanatról a másikra váltunk át legeltetésre, könnyen hasmenés lehet az eredménye. A zöld mellett/helyett nagyon jó, ha a ló rendszeresen kap répát. Ez lehet sárgarépa, de lehet cukorrépa és takarmányrépa is. Ezt adhatjuk az abrak tetejére, de etethető külön is. Ugyanígy nagyon népszerű intézkedés lovaink körében, ha gondoskodunk nyár vége felé, ősszel almáról. Nagyon szeretik a lovak és jó hatással van emésztőrendszerükre, egész szervezetükre. A takarmánytököt szintén a legtöbb ló kedveli, bár van néhány, amelyiket a tökre vagy a takarmányrépára semmilyen trükkel nem lehet rászoktatni.

Napjainkban egyre jobban terjednek a lótápok. Számtalan előnyük és nagyon kevés hátrányuk van. A nagyon kevés hátrány az leginkább egyetlen egy: aránylag drágák a gazdasági abrakhoz viszonyítva. Ezek a tápok már a legkülönbözőbb variációkban kaphatók. Van, amelyik a zab mellé kiegészítőnek, van, amelyik mellé csak szénát kell adni, és teljes egészében a táp képezi az abrakot. Létezik olyan is, amelyik mellé még szénát sem kell adni, a ló egyetlen takarmánya az a táp. Van külön sportlovaknak, tenyészkancáknak, tenyészméneknek, növendék csikóknak és hobbilovaknak összeállított táp. Ezek etetése kényelmes, a lovaknak nagyon jó és szeretik is, egyszerre nem kell nagy készletet tárolnunk, hiszen folyamatosan kapható (a szavatosság lejárta miatt nem is lehet). Igazán nagy teljesítményre felkészített sportlovakat nem is lehet a megfelelő tápok nélkül edzeni, versenyeztetni. A hagyományos zab+széna étrenden olimpiát nemigen nyert még egy ló sem. Viszont mélyebben kell a zsebbe nyúlni.IM_Arany_rs

A takarmányok mellett egynéhány sor ide kívánkozik az alomról is. Almozni a sztyeppeken nyilván senki nem almozott a lovak alá. Ott viszont a ló ki tudta választani a neki mefelelő száraz, kényelmes pihenőhelyet. Ha bezárjuk az istállóba, megszűnik a választási lehetősége, nekünk kell gondoskodnunk róla. A hagyományos alom a szalma. Elsősorban búzaszalma vagy zabszalma. A búzaszalmának jobb a nedvszívóképessége, a zabszalmát viszont szívesebben eszegeti a ló, ha unatkozik vagy nassolni akar egy kicsit. A lényeg, hogy a szalma is kiváló minőségű, penészmentes legyen. Szalma mellett/helyett használnak alomnak puhafa forgácsot is, ami szintén jól bevált. Vigyázat, amilyen jó a forgács, olyan rossz a fűrészpor! (l. fentebb a por káros hatásait). Az utóbbi években a legkülönbözőbb melléktemékek brikettált, szecskázott ilyen-olyan módon előkészített formáját ajánlják alomnak, van, aki kedveli és szívesen használja. Én e tekintetben régimódi vagyok és egy bőségesen beszalmázott boksznál jobb almot nehezen tudok elképzelni – meggyőződésem szerint a lovak jelentős része azonosulni tud ezzel a konzervatív gondolattal.

Miután azt tisztáztuk, hogy mit eszik a ló, úgy nagyjából azt sem baj megemlíteni, hogy mennyit. Az alábbi számok természetesen átlagos lóra, átlagos terhelésre és átlagos minőségű takarmányra értendők, egy napra:

Széna: 10-15 kg, abrak (zab, árpa, kukorica): 5 kg, répa, alma: 1-3 kg.

Ami még a mennyiség mellett nagyon fontos, hogy a lovat hányszor etessük egy nap. A természetben folyamatosan legelő ló táplálkozási szokásait akkor közelítjük meg a legjobban, ha minél több adagban kapja meg a napi takarmányát (szemben a kutyával, amelyet napi egyszer etetünk, heti hat alkalommal). Valamikor meg lehetett tenni, hogy a lovakat egy nap ötször etették. Ez az ő számukra igen kedvező megoldás volt. Aztán, ahogy változott az életvitelünk, ezt lealkudtuk háromra: reggel, délben, este. Ez még úgy ahogy jó volt a lónak. Ma ott tartunk, hogy reggel és este van etetés a legtöbb helyen, ez már a lónak az optimálistól igen távol áll. Ilyenkor legalább széna bőségesen álljon a ló rendelkezésére, hogy majdnem folyamatosan eszegethessen.

forrás: Novotni Péter, Magyar lovak c. könyv













Szerző: Iordache Melinda

Az erdelyilovas.ro fotográfusa és társszerkesztője. A lovak őszinte csodálója, a lovassportok rajongója, a fényképzés szerelmese, amatőr lovas. További írások...