Megkerülték határaikat a székelyek a gyergyói medencében

Megkerülték határaikat a székelyek a gyergyói medencében

Megkerülték határaikat a székelyek. Rontás legyen a talpán, amelyik a székely földek közelébe merészkedne idén.

A népi kultúrák ünnepei, rituáléi, szertartásai a megélhetés biztonságára, és ezen felül a hálaadásra koncentrálnak. A határkerülés is ilyen értelemben egy igen régi pogány szokás, amely átnemesedett keresztény szokássá és visszaköltözött a gyergyói ember szokásába is.

11102967_10205659122930883_4348591707410924884_o

Húsvéti határkerüles. Fotó: Csibi Márti

Hol rejtőzik a határkerülés gyökere? Kis Portik Irén néprajzkutató válaszolt a maszol kérdésére. „A húsvétot jó úgy szemlélni, mint a pogány jelképtárnak a legnagyobb tárházát. Tulajdonképpen a hímes tojásokon keresztül a napba nézésen át a határkerülésig olyan pogány szokások és kereszténnyé lett szertartások, amelyeknek gyökerük nem a kereszténységgel egyidős, jóval régebbi. Körül kerülni valamit és áldva körül járni, ez a területek megszentelésének ősi szokása.”

1911177_10205659120450821_5916722690767090549_o

Húsvéti határkerüles. Fotó: Csibi Márti

A húsvéti határkerülés szokása a középkorra tehető, a Tridentinum előtt az egyetemes liturgikus gyakorlattal összefüggő gyökerei lehettek. Az ünnepek ünnepén, húsvét hajnalán hírül vitték a földeknek is az Úr nagy győzelmét, Jézus föltámadását, részben hogy együtt ünnepeljenek a természettel, részben hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat, a Föltámadott hatalmával a határtól elrettentsék. Egyike volt azoknak a jelesebb ünnepeken tartott körmeneteknek, melyeket főként tavasszal a földeken, a vetések között tartottak: ereklyékkel, zászlóval, énekszóval vonulva bővebb termésért imádkoztak.

10257548_10205659120330818_1025607793367495129_o

Húsvéti határkerüles. Fotó: Csibi Márti

A bibliában is találunk erre utaló jeleket, amikor például Ninivét megkerülik. Valaminek a megkerülése, a megáldása vagy éppen a kárhoztatása eredményes lehet. Most próbál ráébredni az ember, hogy közös imával csodákat lehet művelni. Na most, ha közösen megkerüljük azt a földet, amely a megélhetésünknek a bizonyossága és a biztonsága, nyilvánvalóan pozitív élményt adhat. Ha ez még megkoronázódik azzal, hogy a gyergyói tájak uralkodó vallásának a híveivel, a vezetőikkel nemesedik meg és az általuk megfogalmazott legszentebb fohásszal és áldással koronázódik meg, akkor csakis a termésnek a gazdagságával lehet számolni.”

Húsvéti határkerüles. Fotó: Csibi Márti

Húsvéti határkerüles. Fotó: Csibi Márti

A húsvéti határkerülés Gyergyó vidékén természetesen kiszíneződött azzal, hogy ez egy székely földdarab és ennek a székely földdarabnak az áldását mi most már nem csak termés védelmében kérjük, hiszen a határkerülők népviseletbe öltöznek, székely és magyar zászlókat visznek magukkal, így hát a székelyek határkerülése nem csak a természet védelmére szorítkozik, hanem az anyaföld értékének védelmére is. Ennek pedig akkor van a legnagyobb értéke, ha ezt sikerül megtartani nemzetinek, székely-magyarnak.

Nem lehet tudni, pontosan mikorra vezethető vissza a határkerülés szokása a Gyergyói medencében, annyi bizonyos, hogy az 1900-as évek első felében már tartották ezt a szokást, egészen a negyvenes évek végéig – egyesek szerint 1948-ban, mások emlékezetei szerint 1949-ben volt az utolsó, utána betiltották. Negyven évig tartó szünet után 1990-ben szervezték újra és azóta évente kivonulnak a Hármashatárhoz, ahol Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóalfalu lovasai, hintósai és gyalogosai találkoznak.