Magyarország nyergel…

Magyarország nyergel…

Aki kicsit is figyelemmel követte az elmúlt évek lovas életének alakulását Magyarországon, észrevehette azt a többrétű fejlődést, ami egy tudatos, nemzeti stratégiának köszönhetően végbemegy. Kezdve a lovardák minősítési rendszerétől, az oktatáson és az állami ménesek felújítására szánt befektetéseken át, egészen a tudatos, lovas turisztikai szolgáltatás kialakításáig. Úgy tűnik, Magyarországnak fontos, hogy a magyarra ismét lovas nemzetként tekintsen a világ…

Itthon, Erdélyben is egyre többen hirdetik panziójuk, szálláshelyük mellé a szekerezést -télen szánozást- vagy akár a lovaglás lehetőségét. Új lovardák is jelennek meg, és egyre többen hirdetnek lovastúrákat külföldi- de hazai vendégeknek egyaránt…azonban van-e reális esély az erdélyi lovas turizmus, mint gazdasági ágazat kialakulására?

Óriási előnyünk a térség, a táj szépsége, a hegyek, és a természet (még aránylag) érintetlensége. Azonban ahhoz, hogy ez működőképes turisztikai szolgáltatás lehessen, a kitűnően idomított lovakon kívül szükség van még képzett túravezetőkre, állatorvosokra, kovácsokra, megfelelő minőségű szálláshelyekre, lószállásokra, stb. És mindezt, valahogy egy csomagban bemutatni…

Foto: Lóska Eszter

Foto: Lóska Eszter

Miért is foglalkoztat ez a kérdés?

Mert volt szerencsém a tavalyi év késő őszén egy magyarországi lovas tanulmánytúrán részt vennem, és az ott látottakat, történteket azonnal megróbáltam a mi helyzetünkre átírni. A mérce magas. Legalábbis az ebben az esetben látott és átélt lovastúra esetében igencsak az.

Adott a következő helyzet: reggel 7 óra, Bükkösd, szakadó eső. A megadott szálláshelynél jelentkezem, mindenki esőkabátban, gyors ismerkedés, majd hátravezetnek a karámokhoz, ahol már várnak a felnyergelt, felkantározott kisbéri félvér lovak. Képzett és ápolt, és mint később kiderült, hihetetlen kondicióval rendelkező, de ugyanakkor kezes, military vagy díjugrató bajnok, de legalábbis versenyben futó/ futott lovak.

Volt köztük tenyészkanca is, aki amikor néhány évet „pihen”, azaz nem vesz részt túrán, csikóneveléssel van elfoglalva. Egyformán felszerelve, a lovak és lovas biztonságát szolgáló felszereléssel.

Foto: Lóska Eszter

Foto: Lóska Eszter

Ekkor azonban még nem gondoltam, hogy az eső egész nap rátart majd, és nekem a rövid kis dzsekim bizony másfél óránál többet nem fogja bírni, és 178 cm marmagasságú lovam hátán didergek majd, míg meg nem szánnak és egy esőkabátot kapok kölcsönbe…és azt sem gondoltam, hogy bizony a késő délutáni vágtánk jobban fog esni mint az ebéd előtt elfogyasztott kis pohár helyi pálinka. Pedig jó volt az a pálinka! De ez most mellékes.

A lovak túravezetőnk, Lóska János magánménesének állományából valók, aki 110 ló tulajdonosa, a magyarországi kisbéri félvér genetikai főménesének fenntartója, és harminc éve lovastúrák szervezésével foglalkozik.

A mostani túra célja egy egész Magyarországot behálózó lovastúra útvonal-hálózat kiépítése, mely a Leader-térségek közti pályázatból, jelenleg mintaterületeken valósul meg. Személy szerint, a Szinergia Leader területen áthaladó tanulmánytúra egy háromnapos szakaszán vettem részt (Egy másik, hasonló túrán vett részt Melinda kolleganőm. Erről már olvashattak rendszeres olvasóink. Ha még nem olvasta, most ide kattintva megteheti), és hazautazásom előtt, Lóska János túravezetőt kértem meg, válaszoljon néhány kérdésemre, hogy a magyarországi tapasztalatokat megoszthassuk az erdélyi lovas közönséggel is.

Foto: Lóska Eszter

Foto: Lóska Eszter

Egy lovas Study-touron vagyunk…mi is ez?

Egy lovas turisztikai útvonal-hálózat kiépítésére szolgáló projekt része, melyet most az újságíróknak mutatunk be.

A lovas turizmus nem azt jelenti, hogy lóháton eljussunk egyik pontból a másikba. Ha baráti társasággal teszem ezt, saját szórakoztatásomra, az rendben van. A turizmus egy gazdasági tevékenység, tehát egy olyan terméket kell „előállítani”, amit el is lehet adni, és amiért a vendégek hajlandóak fizetni.

A lovas turizmusnak Magyarországon az 1960-as évektől már nagy hagyománya van, és Európában vezető szerepet töltött be egészen az 1980-as évekig. Ma, a hazai (magyarországi – szerk.megj.) lovas szolgáltatók nagy részének idealisztikus elképzelése van a lovas turizmusról és nem tudják ezt gazdaságilag helyesen felépíteni.

És miután mi, az elmúlt harminc évben csak és kizárólag ebből éltünk, és kizárólag külföldi vendégeink voltak, úgy döntöttünk, hogy a bevált gyakorlatot közkinccsé tesszük.

Foto: Lóska Eszter

Foto: Lóska Eszter

Ez egy egész országos terv keretein belül, vagy hogyan valósul meg?

Magyarországnak van egy Kincsem Nemzeti Lovas Programja, melynek vezető szakértője voltam. Ennek a lovas turisztikai részére irányuló fejezetét én írtam, és a kormány el is fogadta. Ebben az szerepel, hogy fel kell építeni az országot, és örömmel mondom, a Kárpát-medencét arra, hogy a világon egyedülálló lovas turisztikai régió legyen.

Mecsekerdő, Sasrét Vendégház

Ennek első lépése, az emberek képzése. Ezt értem a lovas emberekre és a vendéglátókra is. A lovasoknak megmutatjuk, hogy mi az a tudás, ami szükséges ahhoz, hogy vendéggel, pénzért lovagoljon. Jelenleg az ehhez szükséges mintaterületek kialakítása, útvonalfelmérése zajlik, Leader térségek közti együttműködés keretében.

SAMSUNG CSC

Foto: Lóska Eszter

Egyfajta lovas túravezetői tanácsadás?

Így van. Hiszen óriási a felelősség. Az emberek felé is, hogy mindenki épen és egészségesen, jó érzéssel távozzon, de gazdasági és jogi felelősség egyaránt.

De nemcsak arról van szó, hogy kijelöljük az útvonalat (és fontos megjegyeznem, a kijelölés nem azt jeletni, hogy kitáblázzuk, hiszen ezzel elvesz az a érzés, amiért az emberek lovagolnak). Hanem bemutatunk minden más lehetőséget, ami lóháton megtekinthető. Emellett, filmet készítünk, szolgáltatói listát vezetünk, könyvet is írunk a lótenyésztési hagyományokról, és megjelöljük a különböző térségek specialitásait, helyi termékeket.

Mindezt az információ-tömeget majd egy internetes portálra töltjük fel, aminek majd az értékesítésben is nagy szerepe lesz.

SAMSUNG CSC

Foto: Lóska Eszter

Kik és hogyan csatlakoznak a programhoz?

Ki kell építenünk kb. 10.000 km olyan utat, pihenőkkel, szálláshelyekkel, ahol a lovas turista mozoghat. Akár baráti társasággal, saját lóval, akár vezetővel, bérelt lóval.

A programhoz önkéntes alapon lehet csatlakozni…aki viszont csatlakozik a programhoz, annak teljesítenie kell a minőség-garancia teljesítésével szemben támasztott elvárásokat. Nem kényszerítjük rá senkire, mindenkinek saját döntése, hogy csatlakozik és betart bizonyos előírásokat, vagy önállóan folytatja tevékenységét.

A lovas turizmuson keresztül egy térségfejlesztési modellt építünk ki, és mindezt piacra visszük. Úgy, ahogy mi ezt családilag harminc éven át tettük és tesszük a mai napig. Állandóan változó igényeknek kell megfelelni, de keményen dolgozva meg lehet csinálni!