LélekápoLÓ Lengyelországból

LélekápoLÓ Lengyelországból




Sötététség, mínusz hat fok, a forgalmas út szélén egy felmálházott és egy felnyergelt ló, Csíkszereda határában. Fáradságtól elcsigázott lovasuk türelmesen legelteti őket. Fejlámpája fényében a két szürke láthatóan habzsolja a fagyott füvet, nem zavarja őket sem a sötét, sem a hideg.

Mint később kiderült, titokzatos lovasunk Lengyelországból indult valamikor márciusban, több mint 1800 km van mögötte. Mikor úti célja felől érdeklődünk, mosolyogva mondja: Jeruzsálem. Aztán mi mosolygunk, azt hisszük, viccel. Kiderül, hogy nem, vaLóban Jeruzsálembe tart, két lóval és egy halom optimizmussal.

Lőrincz Rómeó, közeli lovas udvar tulajdonosa Csibában, szállást és élelmet ajánl fel lónak és lovasnak egyaránt. Két tartalmas napot tölthettünk együtt, tapasztalatcserével, mókával, jókedvvel és sok-sok leírhatatlan élménnyel. Ittléte alatt angol nyelvtudásunk rendesen próbára lett téve. Néha éreztük, hogy elbeszélünk egymás mellett…mondott, amit mondott, mi értettünk, amit akartunk. És fordítva. De attól a lovak még húznak.

Kristian Bergier 31 éves, egy gyerek édesapja. Lengyelország északi csücskéből, Augostowból indult zarándokútjára 2016 márciusában két keverék lovával. Számítása szerint, találkozásunkig több mint 1800 km van mögöttük. Kristian már több nagyszabású gyalogtúrán vett részt, de lovas tudásra csak a jeruzsálemi útja előtt tett szert. Jelesre vizsgázott belőle. Lovai láthatóan kiegyensúlyozottak, „jó bőrben” vannak, érezhető a kölcsönös kötődés hármuk között. Felszerelését részben saját kezűleg készítette, lovagolni pedig egy régi, de jó minőségű tiszti bock nyerget használ.

Lutz Levente fotói:

Útja során számos zarándokhelyet felkeres, így érintette a lengyelországi Csensztokói (Częstochowa) fekete madonna képről ismert zarándokhelyet, a Kalwaria Zebrzydowska nevezetű kegyhelyet, amely Lengyelország egyik leggyakrabban látogatott zarándokhelye és természetesen közösen meglátogattuk a székelyek szent zarándokhelyét, a csíksomlyói nyerget és Babba Máriát.

Elmondása szerint, útjának legnehezebb része hazánkban, az Erdélyi középhegységben volt. Egynapos közös utunk sem volt zökkenőmentes, egy magasságjelzés nélküli vasúti aluljáróba beszorult a málhás lova, melyet nem kis munkával sikerült kiszabadítani.

Hogy mi késztet egy embert arra, hogy szinte lovas tapasztalat nélkül nekivágjon egy 5000 km-es útnak, otthon hagyja feleségét, gyerekét, barátait, megszokott, bejáratott életét? Talán soha nem tudjuk meg, de lehet, nem is lényeges. Az biztos, hogy az úton szerzett élmények, barátok, tapasztalatok örökre megváltoztatják az életét és talán a hozzánk hasonLÓk életét is.

-Lutz Levente-

Kristian kisfilmje a zarándokútról:

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Erdélyilovas.ro