Gyomorbagócslárva-betegség

Gyomorbagócslárva-betegség

A lótartó gazdák többsége már bizonyára találkozott -főként a nyárvégi, őszi időszakban- azzal a jelenséggel, hogy a lovak szőrzetére apró, pontszerű, világos peték tapadnak. Elsősorban a mellső lábakon, a sörényen, a szájkörüli szőrzeten észlelhetőek.
Legtöbbször nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a peték jelenlétének, holott egy különös parazitológiai megbetegedéshez, az úgynevezett gyomorbagocslárvássághoz, más szóval gaszterofilózishoz vezethet. Népies megnevezése a rozsférgesség. Tehát ezek a lárvák a gaszterophilus családba tartozó légyfajták, melyeknek több fajtája is (G. Inermis, G. Hemoroidális, G. Pecorum, G. Intestinalis) előfordul vidékünkön. Ritka esetekben az ember is megfertőződhet, amikor a lovak simogatása alkalmával a lárvák érintésekor ezek kikelnek és az ember bőre alá fúródnak, erős viszketegség érzetet, majd karcoláshoz hasonló fájdalmat keltenek.
A Gasterophius Pecorum a legelő növényzetére rakja le a petéit, majd innen kerül be a lovak szervezetébe.

bagocs2bagocs1

A fenti képeken a Gasterophilus intestinalis látható, amely a leggyakrabban okozza a lovak fertőzését.
Leginkább a méhekhez hasonlítható, rozsdásbarna színűek, erősen szőrözöttek, viszonylag rövid életűek (10-14 nap), mivel nem képesek táplálék felvételére, gyengén fejlett szájszervük miatt. Bokrokkal, fákkal tarkított legelőkön fordulnak elő, meleg száraz napokon, napfényes órákban rajzanak. A megtermékenyített nőstény élete során akár 2000 petét is képes lerakni, amelyeket röptében egyessével vagy csoportosan (fajtól függően) ragaszt az állatok szőrzetére.

bagocs3

 

 

 

 

 

 

 

bagocs5bagocs4

A lovak szájüregébe egymás vagy saját maguk harapdálása, nyalogatása során, úgynevezett hőlökés hatására a petékből pillanatok alatt kikelnek a lárvák és a nyelv, fogíny, szájpadlás nyálkahártyájára kerülnek, ahol 25-30 napot tartózkodnak, ez idő alatt elérik a következő lárvastádiumot. Ebben a szakaszban jelentős részük (50-60%) elpusztul.
Továbbá az életképes lárvák a garat és a gégefedő környéki nyálkahártyába akaszkodnak néhany napig, ahonnan majd a gyomorba és a vékonybél első szakaszába kerülnek. Szájhorgaik segítségével az említett szervek nyálkahártyájához tapadnak, ahol vérrel és nyálkával táplálkoznak. 9-10 hónapig fejlődnek, míg végül elérik a végső stádiumú lárvaformát, amely vöröses-barna színű és 1,5-2 cm hosszú.
A kifejlett lárvák az ürülékkel kerülnek ki a gazdaállatból, majd a talajban bábozódnak és hozzávetőlegesen 30-40 nap múlva kelnek ki.

bagocs6

A parazitózis tünete a fertőződöttség mennyiségétől függ, általában tünetmentesen zajlik. Masszív fertőzés esetén már a szájüregben találkozunk szembetűnő elváltozásokkal, mint fekélyek, gennyes gócok, garatgyulladás. Emésztési rendellenességek is jelentkezhetnek, mivel a lárvák jelenléte irritatív hatással van a gyomor nyálkahártyájára, ezért akár gyomorfekély, tályog is kialakulhat, ennek következtében teljesítménycsökkenés, fogyás, kólikás tünetek észlelhetőek. Egyes gasterophilus fajok lárvái képesek megkapaszkodni a végbél nyálkahártyáján, ahol sokszor meg is pillanthatók bélsárürítés közben. Ugyanezek a lárvák okozhatnak végbél előesést (végbél kitüremkedése).

bagocs7

Ürülékkel távozó lárva

Gyomor nyálkahártyájába fúródott lárvák tömege

A gyomor nyálkahártyájába fúródott lárvák tömege

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit tegyünk abban az esetben, ha észleljük a peték jelenlétét lovunk szőrzetén?
Langyos inszekticid (pl. Diazinon, Permetrin) tartalmú oldattal mossuk le a petés testrészeket és igyekezzünk minél több petét eltávolítani. Ezt akár egy durvább szövésű szövetdarabbal is megtehetjük, amit az előzőleg említett oldatba mártunk. Természetesen amúgy is elengedhetetlen az őszi féregtelenítes, ilyen eseteknél használjunk ivermektin vagy moxidectin alapagyagú pasztákat, amit célszerű megismételni 6-8 hét múlva.

dr. György Adolf