Bizonyítottak: számíthatnak egymásra a székely lovasok

Bizonyítottak: számíthatnak egymásra a székely lovasok

Közel 500 kilométer, több mint 300 lovas, folyamatos váltó lovaglás 53 óra alatt három székelyföldi megyén át – elérte célját a Székely Lovasok Székelyföldért lovas váltó. Járt a székely zászló kézről kézre, lebegett a lovasok kezében napsütésben, szélben, esőben, napfény és holdsugár megvilágításában, éjjel-nappal megállás nélkül, míg végül vasárnap délután visszakerült ugyanabba a kézbe, aki útnak indította.

Lutz Levente főszervező a zászló ünnepélyes fogadásakor Csíkcsicsóban nem csupán az utolsó váltót fogadta, hanem azt a csaknem nyolcvan lovast is, akik részt vettek az eseményen, de immár ló nélkül jelentek meg a záró programon.

lovasvalto7 veres nandor

Több mint két nap után került vissza a székely zászló a főszervező, Lutz Levente kezébe / Fotó: Veres Nándor

Értékelése szerint a rendezvény már megkezdése előtt elérte célját, hiszen már a szervezés alatt sikerült összefogni három megye lovasait, sportolókat és hobbi lovasokat, ugyanakkor a székely lovasok az összefogás példája által felhívták a figyelmet az összetartozásra és arra, hogy van, kire számítani. „Mindenki kellő komolysággal állt a megmérettetéshez. A legfontosabb hozadéka pedig az, hogy tudjuk, van, akire számíthatunk, tudjuk, hogy valaki vár, amikor át kell venni a stafétát. Ha ez a valós életben is így történik, akkor beszélhetünk közösségről, így van jövője a székelységnek” – fogalmazott a fogadó ünnepségen az esemény ötletgazdája, Lutz Levente.
A zászló útja
Az Erdélyi Lovas a staféta majd minden pillanatáról tudósított. Augusztus 15-én reggel fél hat körül indult útnak a lovas váltó, egy óra múlva már meg is történt az első váltás Csíkmadaras északi kijáratánál.

A váltó székelyföldi útjára indul, a staféta első szakaszán Lutz Levente főszervező viszi a zászlót

A váltó székelyföldi útjára indul, a staféta első szakaszán Lutz Levente főszervező viszi a zászlót

Csíkmadarasról Marosfőre érkezett a staféta, ahol még kilenc óra előtt sikerült átvenniük a gyergyóiaknak és nem egészen két és fél óra alatt beérni vele Gyergyószentmiklósra. A Gyergyói-medence lovasai innen három váltóban vitték tovább a székely zászlót, valamint a rózsafűzérből, az árpád-sávos zászlóból és a nyomkövetőből (GPS) álló stafétát.

Gyergyói lovasok a Görgény hídhoz közeledve

Gyergyói lovasok a Görgény hídhoz közeledve

Mielőtt a nap leszentült, a csomafalviak át is adták a kis csomagocskát az udvarhelyieknek, akiknek az éjszaka idején kellett lovagolniuk, ám minden nehézség nélkül teljesítették a rájuk bízott feladatot. Az erdőben vezető nehéz útszakaszt sötétben, esőben, ködben, de lelkileg feltöltődve sikerült megtenniük és szombaton délelőtt 11 óra előtt már a megyehatáron kívántak jó utat a háromszékieknek, hogy a váltólovaglást a maguk szakaszán sikerre vigyék.

A lovas váltó Árkoson - minden településen kis szalag került a zászló rúdjára / Fotó: Tóth Mónika

A lovas váltó Árkoson – minden településen kis szalag került a zászló rúdjára / Fotó: Tóth Mónika

Bár az időjárás nem segítette a komfort érzetet, talán éppen az eső és a szél miatt haladt gyorsabban a váltó: újabb tizenegynéhány óra után, vasárnap reggel már Csíkszentimrén haladt át a váltó, délre pedig Csíksomlyón, a kegytemplom közelében pihent meg pár percre. A staféta vasárnap délután fél kettőre érkezett haza Csíkcsicsóba, 500 kilométer után a főszervező fogadta a több mint két napja úton lévő székely zászlót, melyre ez idő alatt rengeteg szalag felkerült: minden település, melyen áthaladt a váltó rátűzött egy szalagot.

Két és fél nap után újra Lutz Levente kezében a székely zászló, immár felszalagozva az útvonal településeinek erekléyivel / Fotó: Erdélyi Lovas, Iordache Melinda

Két és fél nap után újra Lutz Levente kezében a székely zászló, immár felszalagozva az útvonal településeinek erekléyivel / Fotó: Erdélyi Lovas, Iordache Melinda

Bár a GPS készülék 425 kilométert jelzett, a lovasok ennél jóval többet tettek meg lóháton, ugyanis előfordult, hogy lemerült a készülék, vagy voltak olyan szakaszok is, ahol nem tudta fogni a műhold jelét. És bár a lovasok száma az összesítés szerint több mint háromszázra tehető, ennél jóval többen részt vettek a kezdeményezésben, hiszen a településeken nagyon sokan várták és ünnepélyesen fogadták a stafétát, de az eseménynek részesei voltak olyan jóhiszemű emberek is, akik a lovak és a lovasok elszállásolásában, megvendégelésében, szállításában segédkeztek, ahol erre volt szükség, hogy a váltó fennakadások és megállás nélkül haladhasson. A paták ismerős és megszokott kopogása csak egy időre hallgatott el, a kezdeményezésnek jövőben a tervek szerint folytatása lesz.