A lovak fertőző kevésvérűsége

A lovak fertőző kevésvérűsége




Vírus okozta fertőző betegség, amely az egész világon ismert. Nedves klímájú, mocsras vidékeken, folyók mentén fordul elő leggyakrabban, hisz a vírus terjesztésében nagy szerepet játszanak a különböző vérszívó élősködők (vektorok) elsősorban a szúnyogok. A vírus továbbításában még szerepet játszhat a fertőzött injekciós- vagy vérvételi tűk használata. Nagyon ritkán különféle testváladékok által is megtörténhet a vírusátvitel.

A vírus besorolását illetően a Retroviridae víruscsalád, Lentivirus nemzetségébe tartozik, és igen érzékeny a környezeti hatásokkal szemben. Fenntartása és terjesztése a fertőzött lovakon keresztül történik, melyek szervezetében egész életük során szaporodnak, így fenntartva a folyamatos viremiát (a vírus jelenléte a vérben). A vérszívó élősködők a fertőzött állatokból táplálkozás közben veszik fel a vírust, majd átviszik a fogékony fajokra (ló, szamár, öszvér stb.). A szövetek közé jutott vírus a nyirokkeringés segítségével eljut a nyirokcsomókba, majd a vérbe, innen a máj, a csontvelő, a lép sejtjeibe. Sajátos szaporodási stratégiájának köszönhetően az immunrendszer nem képes megszüntetni a fertőzöttséget, hisz a vísrus beépül a sejtek kromoszómájába és abban úgynevezett provírusként integrálódik, a továbbiakban a sejttel együtt osztódik és az utód sejtekben folyamatosan termelődik.

A betegség lappangási ideje nagyon valtózó, elsősorban a szervezetbe jutott vírus mennyiségétől függ, így néhány naptól akár több hónapig is tarthat. Első fázisban a legjellegzetesebb tünet a magas láz és az ezzel járó bágyadtság, étvágytalanság, fáradékonyság észlelhető. Heveny esetben akár az állat elhullása is bekövetkezhet.

Továbbá megfigyelhetők a hajszálerek trombózisának következtében kialakuló apró, pontszerű bevérzések a nyelv alatti nyálkahártya, valamint a harmadik szemhély felületén. Vemhes káncáknál vetélés is bekövetkezhet a placenta ereinek károsodása miatt. A vörösvérsejtek szétesése miatt vérfestékvizelés is kialakulhat, valamint alhasi tájékon és a végtagokon ödéma képződhet, ami részben az érfalak károsodása és a vér fehérjeszintjének csökkenése következtében történik.

Az első heveny szakasz után látszólag gyógyulás következik be, de utána a lázas tünetek időről időre ismétlődnek, ami az állatok lesoványodásához, elerőtlenedéséhez és a vérszegénység (anemia) súlyosbodásához vezet.

A fertőző kevésvérűség gyógyíthatatlan betegség, védőoltás pedig nem létezik, ezért a betegség megelőzésében a ferőzött lovak kiszűrése és kiírtása szükséges. A romániai lóállományban évente végeznek kötelező vérvételi kampányokat a fertőző kevésvérűség kiszűrése érdekében. Lovak vásárlása esetén mindig kérjünk állatorvosi bizonylatot a fertőző kevésvérűségre vonatkozóan!

Hozzászólások

hozzászólás

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Erdélyilovas.ro